Keresés
Szabadszavas

Szobafoglalás, események, keresők
Szálláshely, Szabad szoba, Események, Gasztronómia

Nyitólap » Rólunk » Felsőörs »

Geológiai Bemutatóhely Felsőörs Forrás-hegy

A Forrás-hegy lejtőjének egykori kőnyerőhelye nemzetközi jelentőségű földtani, őslénytani, rétegtani érdekességeket tartalmaz.

  Vissza Vissza   Nyomtatás Nyomtatás   Utazástervezőbe Utazástervezőbe

A triász tenger üledékeinek és a Föld tűzhányóműködésének több száz millió éves megkövült világával találkozhatunk sétánk során.

ÉVMILLIÓK ÜZENETE

A Forrás-hegy földtörténeti "üzeneteit" Böckh János geológus fedezte fel a XIX. század végén. Tudós kutatók munkái nyomán világszerte ismertté vált e hely. Magyarország első földtani alapszelvényeként tartjuk számon.
A Megyehegyi Dolomit Formáció képződése idején és helyén a Tethys alig néhány méteres vízmélységével az ősóceán árapály övezetébe tartozott. Katasztrofális földrengések hatására a medencefenék sok helyen megtört, megsüllyedt, ezeken a helyeken kissé mélyebb vizű lagúnák alakultak ki, melyekbe a nyílt tenger oigénben dús vize csak korlátozottan áramlott be. Ilyen lagúnában keletkezett a dolomárga.
Folytatódott a tengerfenék süllyedése, a víz mélyülése, a lagúnákból nyílt öblök lettek. Ezekben rakódott le az a mésziszap, amelyből a Felsőörsi Mészkő képződött. A nyílt tengerből bejutottak a mélyebb vizet kedvelő, kovavázú sugárállatkák milliói is, az elhalt állatok feloldódott vázának az iszapban vándorolt anyagából képződtek a tűzkő lencsék, gumók a mészkőben.

TRIÁSZ TENGER

A Balaton-felvidék hegyeit nagyrészt a Föld történetének TRIÁSZ időszakában, mintegy 200 - 245 millió évvel ezelőtt, a Tethys ŐSÓCEÁN medencéjáben lerakódott üledékekből megszilárdult kőzetek, őslények maradványai építik fel.
Az egymáshoz hasonló rétegekből felépülő, környezetétől jellegzetesen elkülönülő kőzettestet a rétegek osztályozásának tudománya (sztratigráfia = rétegtan) formációnak nevezi, s többnyire a legjobb előfordulásáról nevezi el.

MEGYEHEGYI DOLOMIT FORMÁCIÓ
A középső triász kezdetén képződött, vastagpadosan rétegzett dolomit. Kevés ősmaradványt tartalmaz, ritkán a kékeszöld algák életműködéséből eredő, a kőzet felszínén nehezen észlelhető finom sávozottság is előfordul.

FELSŐÖRSI MÉSZKŐ FORMÁCIÓ
Barnásszürke, vékonypados dolomárga rétegsorral kezdődik. Az ősmaradványok még ritkák. (22-43. sz. rétegek). Erre települ a világosabb színezettségű, vékonypadosan rétegzett tűzköves mészkő. Gyakoriak az ősmaradványok: lábasfejűek, tengeri liliomok, kagylós férgek (70. sz. réteg) Az ősmaradványoknak gyakran csak váz-lenyomatuk megardt meg, vagy ízeikre estek szét.
Nemzetközi jelentőségű, nevezetes időjelző határ a 99/c jelzésű réteg felszíne - feljebb található a védőtető előtt -, 239,5 millió évet mutat. A középső-triász anisusi és ladin emelet határfelülete.

VÁSZOLYI FORMÁCIÓ
Különlegesen színezett rétegeket találunk a részben tetővel védett feltárásban, a színes ladin kőzeteket. Az óceánban zajló heves tűzhányó-működésről árulkodik a fehér, zöld és néhol vörös, vulkáni porból és törmelékből képződött, tufitból és tűzköves mészkőből álló rétegsor. A vulkáni eredetű anyag a tengervízben nagyrészt agyaggá alakult. (100-111.sz.rétegek)

BUCHENSTEINI FORMÁCIÓ
Gumós mészkő, sötétvörös és szürke tűzkővel. A formáció neve a Dél Alpokból származik. A vulkáni eredetű anyag, fölfelé haladva a rétegsorban, egyre kevesebb. A rétegek képződése az egykori tengeralatti magaslatokhoz kapcsolódik. (112. sz. réteg)

További információ Felsőörsről:

 

  Vissza Vissza   Elejére Elejére   Nyomtatás Nyomtatás   Utazástervezőbe Utazástervezőbe

All rights reserved 2009 ® / Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület / www.balatonriviera.hu