Kirándulóhelyek

A Balaton Riviérán számos látnivaló, kirándulóhely található, melyek gyalogosan vagy kerékpárral is kényelmesen felfedezhetők. Összegyűjtöttük Önnek a legfontosabbakat, hogy a nyaralás ideje alatt már csak azt kelljen eldöntenie, melyiket fedezzék fel először.

Amfiteátrum, Alsóörs

A helyi Amfiteátrum nem a római korból származik, bár a színjátszás kezdeteit idézi.
Helyi vöröskőből és betonból épített, harminchat soros, a domborzati adottságok felhasználásával létrehozott amfiteátrum. Nézőtere enyhén félköríves, ami emlékműve a kőbányászat hagyományainak. Eredetileg kőfejtő volt, amit vöröskő-bányászatra használták. Manapság azonban nincs túl jó állapotban, de alkalmanként szabadtéri játékokra használják. Az önkormányzat hamarosan megkezdi az Amfiteátrum felújítását és a környező területen Varázserdő néven interaktív játékteret alakít ki nem csak gyerekeknek. A beruházás részeként fogadóépület is épül, így éven át élményt fog nyújtani az Amfiteátrum és az Varázserdő.


Királykút

A romantikus kirándulóhely a monda szerint azért kapta a nevét, mert Mátyás király ivott a kút vízéből.
A Király kút kedvelt úti célnak számít a túrázók és a természet szerelmesei számára. Gyalog és kerékpárral is könnyen megközelíthető. Alsóörstől mindössze 4 km-re helyezkedik el, csak követni kell a kék túraútvonal jelzéseit.

Aki nekivág ennek a túrának érdemes odafigyelni pár apróságra:
– Esőköpeny, hátizsák, folyadék és térkép fontos kellék a túrázáshoz.
– Figyeljünk oda, hogy az öltözetünk az időjárásnak megfelelő legyen, réteges és kényelmes.
– Fontos odafigyelni a lábbeli kiválasztására, hogy a cipőtalp ne csússzon.

Az ide érkezőket esőbeálló, tűzrakóhely és egy kis tisztás fogadja, ami piknikezésre és pihenésre egyaránt alkalmas. A kúttól pedig 100 méter után jutunk el a forrásig, ahol tiszta, iható víz fogadja az idelátogatókat.

Malom-völgy

A Malom-völgy Lovas és Felsőörs között húzódik. Csodá, nyugodt környezerben található árnyas túristaúton juthatunk kellemes sétával a patak mentén Lovasról a völgy egyik oldalágában felfelé haladva érhetünk be Felsőörsre. A kedves csobogó Lovasi-séd partjára leereszkedve édesvizi mészkőalkotta zúgókat figyelhetünk meg.

 

Somlyó-hegyi kilátó    

Az Alsóörs fölé magasodó Somlyó-hegy tetején csodálatos panorámát mutat a 2015-ben felújított kilátó. Balatonalmáditól Tihanyig gyönyörködhetünk lélegzetelállító kilátásban. A kilátó több útvonalon is megközelíthető, melyet táblák jeleznek a faluban. A legközelebbi parkolókból 10 perces könnyű sétával juthatunk el a kilátóhoz.

 

Festékbánya – Lovas

Európában egyedülálló a Lovason található őskori festékbánya.

A Balaton-felvidéken, gyönyörű környezetben található Lovas. Ez a kis település örökre beírta magát vastag betűvel az emberiség történelmébe.

A hírnév 1951-ben kezdődött: Európában egyedülálló módon itt található őskori festékbánya, a világon hasonló csak Afrikában van.

– 1951-ben a 73-as főút építése során megnyitották a Lovas területén található Mackói murvabányát. A dolomit bányászása során furcsa, nagyobb méretű állatcsontok kerültek elő, melyeket a munkát irányító erdész félrerakatott, majd később beszállították az akkor Bakony Múzeum, most Laczkó Dezső Múzeumba.

Régészeti szempontból ez az időszak az úgynevezett felső paleolitikum vége. Ember elődeink jellemzően már rendelkeztek hatékonyabb vadászfegyverrel, így megjelenik a felesleg. A régészeti leletek tanúsága szerint az eszközök is kidolgozottabbak voltak. Kaparók, pengék, a halászáshoz szükséges eszközök segítették a mindennapi életet. Elődeink szorosan együtt éltek a természettel. Varázslással tették hatékonyabbá vadászfegyvereiket. Azt is tudjuk, hogy a neandervölgyi ősember már eltemette halottait, és a temetkezések alkalmával piros porfestéket használtak a szertartáshoz, amit a feltárások során megtaláltak a régészek. – Fogalmazzunk úgy, hogy maga a bányászás a piros porfesték miatt kezdődött. Az akkor élt embernek nagyon fontos volt mindez. Régészeti feltárások során megfigyelték, hogy az emberi váz kivétel nélkül be volt szórva piros festékkel. Ezt ma úgy magyarázzuk, hogy az akkor élt ember összekötötte az életet a vérrel. A vérnek ugyebár piros színe van. A halott embert beszórták a piros porfestékkel, tehát élettel ruházták fel, ami a temetkezések fontos rituális eleme volt. Használták a vadászfegyverek hatékonnyá tételéhez, hiszen ebben az időszakban még az ember halászott, vadászott, gyűjtögetett, fontos volt, hogy a vadászat sikeres legyen. Használhatták maszkok festésére, arcfestésre, vagy egyszerűen vízzel összekeverve testüket védték a rovarok ellen, de gyógyítás céljára is alkalmazták, kis golyót gyúrtak belőle és megették. De vajon milyen eszközök kerültek elő az utoljára Dobosi Viola által 1979-ben végzett feltárások során? Természetesen a bánya területe azóta védett, tehát semmiféle bányászati tevékenységet nem lehet ott folytatni. Kati készségesen válaszol, látszik rajta, hogy szívügye a lovasi őskori festékbánya. – 143 leletről beszélünk, ami úgy érzem, nem kevés. Főként gímszarvas és jávorszarvas agancsa, ulnája, kőszáli kecske bordája került elő. A friss csontot ugyanúgy lehet fúrni, faragni, csiszolni, pattintani, mint a követ. Ezek a csontok táplálkozás szempontjából nem voltak fontosak, hiszen túl sok hús nem volt található rajtuk, ezért gondoljuk, hogy az akkori emberek szándékosan vitték a bánya területére, mintegy kiválasztva azokat a darabokat, amelyek megfeleltek a munka elvégzéséhez. Ezenkívül a leletanyag tartalmaz még egy babérlevél alakú kis kőkaparót is.

A C 14-es szénizotópos vizsgálati eredmény 11 ezer 750 évesre datálja a leletanyagot. Ez a dátum a paleolitikum és a neolitikum közé esik. 2010-ben Lovason a faluház pincéjében alakítottak ki egy helyiséget, ahol bemutatják a leletanyag kis töredékét. Természetesen ezek az eszközök mind másolatok, hiszen az eredeti tárgyak a Nemzeti Múzeumban találhatóak. Állandó kiállítás van Lovason, aki szeretné megtekinteni, a pince ajtaján található telefonszámon időpontot tud egyeztetni Kovácsné Kasza Katalin régésztechnikussal.

Az emberiség történetének eddig ismert egyik legrégibb bányája a Királykút felett található Lovas külterületén, és szabadon látogatható. (forrás: veol.hu)

 

 

Madárles és Csillagvárta8229 Csopak Sport u.

A Balatonon élő madárvilág megfigyelésére, valamint csillagok tanulmányozására is alkalmas fedett építmény az úgynevezett “Csillagvárta” azaz csillagmegfigyelő.

A faépítmény építésekor elsődleges szempont volt a tájba illeszthetőség, valamint a természetes anyagok felhasználása. A kissé megemelt, cölöpökön álló várta a nádasra, illetve a Balatonra néz. Körülötte információs táblákról tanulhatunk az éjszakai égbolt látnivalóiról és az innen látható csillagképekről. A létesítményhez tartozik egy játszótér, rovarhotel, kerékpáros pihenő, és parkoló is. Az attrakció szabadon látogatható ingyenesen.

Csákány-hegyi kilátóA Csopak települését északról határoló Csákány-hegy, valamint a parkerdő mindig is kedvelt kirándulóhely volt az itt élők és az üdülő vendégek körében, a Balaton part közeli fekvésénél fogva megnövekedett turisztikai forgalom esetében pedig még inkább azzá vált, az elmúlt időszakban. A hegytetőn 1972-ben, fából épült kilátóból páratlan kilátás nyílt a Bakonyra és a Balaton keleti medencéjére.

Felsőörs Forrás-hegyi geológiai bemutatóhely

A Forrás-hegy a Balaton-felvidék felsőörsi lejtőjén található egykori kőnyerő hely, amely nemzetközi jelentőségű földtani, őslénytani, rétegtani érdekességeket vonultat fel. Az itt kialakított geológiai bemutatóhelyen a Triász-tenger üledékeinek és a Föld tűzhányóműködésének több százmillió éves megkövült maradványai tekinthetők meg. A Forrás-hegy földtörténeti leleteit Böckh János geológus fedezte fel a 19. század végén. Tudós kutatók munkái nyomán világszerte ismertté vált ez a lelőhely, amelyet Magyarország első földtani alapszelvényeként tartanak számon. Felsőörs nyugati, legszélső utcájától Geológiai bemutatóhely feliratú tábla mutatja a belterülettől nyugatra elhelyezkedő Forrás-hegy helyét. Kavicsozott ösvény vezet a lelőhelyet jelző első magyarázó tábláig, amely a további eligazítást is megadja. Az ösvény a jelentős mélységbe vezető, kiépített lépcsősorig vezet, majd innen a nagyjából vízszintes völgyszakaszhoz, ami látványos kőzetfelszínével mintegy előcsarnoka a tényleges lelőhelynek. Itt több sziklatömbön látható a dolomit kőzetre jellemző, szabad felületi kubusos mállás folyamata. A szakasz végén található a második magyarázó tábla. Kissé emelkedő felszín vezet tovább a tulajdonképpeni bemutatóhelyre. Itt a hosszan elnyúló rétegtani bemutatóhelyet félnyeregtetős védőfedés óvja az időjárástól. Bár figyelmeztetések jelzik, hogy kőzetmintát csak megjelölt helyen szabad gyűjteni, a bemutatóhely homloksíkján jelenleg sok illegális megkutatás zavarja a könnyű áttekinthetőséget. A bemutatóhely végén található a harmadik magyarázó tábla. A bemutatóhely szabadon látogatható, könnyű terepbejárással, kis kirándulásként érhető el. (Ezen túl még felkereshető a helynek nevet adó forráshely is, ami azonban már nem a bemutatóhely része.) A Balaton-felvidék hegyeit nagyrészt a Föld történetének triász időszakában; mintegy 200-245 millió évvel ezelőtt, a Tethys-óceán medencéjében lerakódott üledékekből megszilárdult kőzetek, őslények maradványai építik fel. A megyehegyi dolomit formáció képződése idején és helyén a Tethys alig néhány méteres vízmélységével az ősóceán árapály övezetébe tartozott. Katasztrofális földrengések hatására a medencefenék sok helyen megtört, megsüllyedt, ezeken a helyeken kissé mélyebb vizű lagúnák alakultak ki, melyekbe a nyílt tenger oxigénben dús vize csak korlátozottan áramlott be. Ilyen lagúnában keletkezett a dolomárga. Folytatódott a tengerfenék süllyedése, a víz mélyülése, a lagúnákból nyílt, öblök lettek. Ezekben rakódott le az a mésziszap, amelyből a felsőörsi mészkő képződött. A nyílt tengerből bejutottak a mélyebb vizet kedvelő, kovavázú sugárállatkák milliói is, az elhalt állatok feloldódott vázának az iszapban vándorolt anyagából képződtek a tűzkő lencsék, gumók a mészkőben. Újabb földrengések következtében – 239,5 millió éve – hatalmas töréseken át tűzhányók szórták, gyakran nagyon nagy távolságra a mélységből származó törmelék- és por-anyagot. A nagy vulkáni kitörések anyaga önálló rétegekként rakódott le a tengerfenéken. Amikor a tűzhányók pihentek, a tengerben mészkő rétegek képződtek. A tengervízzel átjárt vulkáni anyagból képződött rétegsor – a buchensteini formáció – nem volt állékony, saját súlya alatt megroggyanva, vagy földrengések által elindítva megcsúszott, s a lankás tengerfenéken elmozdulva összegyűrődött (a 105. sz. kőzetréteg és környezete). A tűzhányók gyengülésével egyre kevesebb vulkáni por jutott a tengerbe, előbb mészkőgumós tufit, majd tűzköves mészkő keletkezett, továbbra is nyílt tengeröblökben.(forrás: Wikipedia)